Allah átkozza meg a zsidókat és a keresztényeket; ők a prófétáik sírjait imahellyé tették

Ez az utolsó tanácsai közül való, ami annak fontosságára tanít és arra, hogy nagy tiszteletben kell tartani.
Megerősített tiltás és erős tilalom: nem szabad a sírokat mecsetekké, imahelyekké tenni, sem azokban imádkozni, kivéve a temetési imát; csak így lehet megakadályozni, hogy a holtat szentként tiszteljék, körbejárják a sírját, és a sarkaihoz dörgölőzzenek, simogassák azokat, és a nevén szólítani az elhunytat és hozzá fordulni; mindezek a társítás részei és módjai.
Allah Küldöttének (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) végtelen törődése és gondoskodása az egyistenhit tisztaságának és alapelveinek megőrzését illetően; illetve a félelme attól, hogy a sírok túl nagy figyelmet és tiszteletet kapjanak - hiszen ez társításhoz vezetne.
A Magasztos Allah megvédte az Ő Prófétáját (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) attól, hogy a sírjánál társítást kövessenek el. És sugallta a Társainak és az őket követő nemzedékeknek, hogy őrizzék meg a sírját attól, hogy nyilvánosan a magasba törjön.
A Társak (Allah legyen elégedett velük) a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) tanácsa szerint cselekedtek; és gondosan törődtek az egyistenhittel.
Tilos bármiben is hasonlítani a zsidókhoz és a keresztényekhez; az épületek sírok fölé építése az ő szokásaik közül való.
A sírok imahellyé tételéhez, és az azokban és azok felé történő imádkozáshoz tartozik az is, amikor a sírra ugyan nem épült imahely, de mégis imádkoznak azoknál - ez is tiltott.