Aki két kislányt felnevel mindaddig, amíg elérik a felnőttkort, azon a napon, amikor a feltámadás lesz, én és ő együtt leszünk” — és összefonta az ujjait

Hatalmas jutalom jár annak, aki leány gyermekekről gondoskodik, háztartási gondoskodással, neveléssel egészen addig míg férjhez nem mennek vagy el nem érik a nagykorúságot; ugyanez a helyzet a leány testvérek esetén is.
A lányokról történő gondoskodás jutalma hatalmasabb, mint a fiú gyermekről történő gondoskodás; hiszen ilyen nem említtetik az ő jogaikkal kapcsolatban. Ez pedig azért van így mivel a lányok támogatása, az ügyeikkel való foglalkozás nagyobb és több gondoskodást igényel, mint a fiú gyermekeké. Hiszen ők (a lányok) eltakarandó szeméremnek minősülnek, így ők maguk nem intézhetik saját dolgaikat és rendelkezhetnek úgy, ahogyan a fiúk megtehetik. Ezekhez hasonlóan, a lányok esetében nem jelenik meg az apa vágya, ambíciója, hogy általuk erőt szerezzen az ellenséggel szemben, vagy hogy fenntartsa nevét az idők folyamán és származását továbbvigye és ezekhez hasonlók. Ám a fiúk esetén ez másként van. Ezért ebben az esetben türelemre és odaadásra van szükség attól a személytől, aki anyagilag is gondoskodik róluk és ennek jó szándékkal kell együtt járnia. Ekkor hatalmas lesz a jutalom és a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) társa lesz a Feltámadás Napján.
A nagykorúság jelei a nők esetén: a tizenötödik életév betöltése, vagy a menstruáció megjelenése, még ha az tizenöt éves kora előtt is történik; a szeméremszőrzet megjelenése - erős szőrzet megjelenése a nemi szerv körül; vagy nedves álmok hatására nedv kibocsátása álmában.
Al-Qurtubí azt mondta: A lányok nagykorúságát az jelenti, hogy elérik azt az állapotot, amikor már önállóan képesek ellátni magukat; ez azonban a nőknél akkor következik be, amikor férjhez mennek. Nem arról van szó, hogy akkor érik el a nagykorúságot, amikor megkezdik a havi ciklust és elérik a vallási kötelezettségeket, mert előfordulhat, hogy férjhez mennek, mielőtt ez bekövetkezik, és ekkor a férj gondoskodására támaszkodnak, vagy megkezdhetik a havi ciklust anélkül, hogy képesek lennének magukról gondoskodni; ilyenkor a gondoskodásuk és védelmük fontosabb, hogy a megfelelő védelmet kapják és felkészüljenek a házasságra. Éppen ezért a tudósaink azt mondták, hogy a lányok eltartása nem szűnik meg a nagykorúságukkal, hanem a házasságuk révén.