Aki elmondja a következőt, midőn hallja az imára hívást: (Allhumma Rabba hathihi-d-da'wati-támma, wa-sz-szaláti-l-qá’ima, áti Muhammadan al-waszílata wa-l-fadíla, wa-b'athu maqáman mahmúdan allathí wa'adtah - Ó, Allah! Ennek a teljes és tökéletes Felszólításnak az Ura és ennek a fennálló imának az Ura. Add meg Muhammad-nak al-Waszíla-t és al-Fadíla-t, és al-Maqám al-Mahmúd-ot, amelyet megígértél neki!) - annak jár az én Közbenjárásom a Feltámadás Napján

Ennek a fohásznak a törvényileg elrendelt volta, azt követően, hogy az imára felszólító szavait elismételte; aki pedig nem hallja a hívást, az nem mondja ezt el.
A Küldött (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) kiválósága és erénye, hiszen megkapta az al-waszíla-t és az al-fadíla-t, és az áldott rangot és a Leghatalmasabb Közbenjárást, amely megkülönbözteti a többi teremtménytől.
A Közbenjárás megerősítése a Küldött (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) számára; az ő szava "annak jár a Közbenjárásom a Feltámadás Napján" alapján.
Az ő (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) közbenjárása a Közössége, nagy bűnöket elkövető személyei számára jár; (azt kérve, hogy) ne kerüljenek a Tűzbe, vagy ha már beléptek abba, kijuthassanak belőle; vagy azért, hogy számonkérés nélkül juthassanak be a Paradicsomba; vagy azok fokozatának a megemelése érdekében, akik már beléptek abban (a Paradicsom).
At-Tíbi mondta: Az adhán elejétől addig a mondatig "Muhammad Allah küldötte", ez a "Teljes Felszólítás". Al- Hay'ala ( hayya ala-l-szalá...) pedig a "fennálló ima". Azt is elképzelhető hogy itt a Szala (ima) a fohászt jelenti, és a fennálló pedig a folytonos vagy örök. Így a "fennálló ima" magyarázata a tökéletes felszólításnak, de valószínűbb hogy itt az "ima" ez az ismert imádkozás.
Al-Muhallab mondta: a hagyományban buzdítást olvashatunk arra, hogy ajánlott fohászt mondani az imák idején; hiszen ez az az időszak, amikor remélni lehet a választ.