Ó, Allah! Jobbítsd meg nekem a Vallásomat, ami az összes ügyem védelmezője!

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) egy olyan fohásszal fohászkodott, amelyben összegyűjtötte azon morális értékek alapelveit, amelyek megvalósítása érdekében elküldetett; a Vallás, a földi lét, a Túlvilág jobbítása; és ebben a rövid összefoglalóban megfogalmazta e három alapvető fontosságú tétel lényegét; a Vallás jobbításával és megtisztításával kezdte, hiszen ezen múlik a két Lakhely tisztasága, és mondta:

(Ó, Allah! Jobbítsd meg nekem a Vallásomat) azaz: adj nekem erőt és sikert, hogy sikeresen teljesíthessem annak szabályait a legteljesebb és legjobb módon.

(Ami az összes ügyem védelmezője) - aki megőrzi minden ügyemet. Hiszen ha romlik a Vallásom, úgy minden dolgom is romlik; csalódás és elveszettség van jelen. És mivel a kívánt vallásos helyes állapot csak a világ rendjének helyes állapotával érhető el, ezért ő azt mondta:

(Jobbítsd meg nekem a földi létemet) azáltal, hogy megadod a test egészségét és biztonságát, a gondoskodást és a tiszta és erényes feleséget, a jó utódokat és mindazt, amire szükségem van - legyenek ezek vallásjogilag megengedettek, amelyek segítenek engem az Irántad való engedelmességben. Majd megemlítette a mentséget a jobbítással kapcsolatos kérdésében és mondta:

(Ami az én megélhetésem helye) azaz: az életem helyszíne és az életem időtartama.

(Jobbítsd meg nekem Túlvilágomat): a visszatérésemet a Veled való találkozásra - ez a tettek jobbításával és kegyes volta révén mehet végbe, amelyhez Allah ad erőt és lehetőséget a szolgának az imádat teljesítésére, az őszinte és teljes odaadásra, és a szép befejezésre.

A Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a Túlvilágot a földi lét után sorolta fel; hiszen az előbbi a második helyrehozatalának eszköze. Aki az egyenes úton jár a földi létben, Allah akarata szerint, annak egyenes és tiszta lesz Túlvilága és boldogulni fog abban.

(Tedd az életet) és a hosszú földi létezést, (a jókban való növekedésem eszközévé), ahol bővelkedhetem a kegyes, istenfélő cselekedetekben (És Tedd a halált) ha sietve jön (a minden rossztól való pihenésem eszközévé) megpróbáltatástól, próbatételtől, csapástól, hanyagságtól mentessé; megszabadulva a világ gondjaitól, szorongásaitól és így elnyerve a kényelmet és a megnyugvást.