Miszerint a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) a csapásokban és nehéz helyzetekben ezt mondta: (Lá ilaha illa-Llahu-l-Azímu-l-Halím, lá ilaha illa-Llahu rabbu-l-'arsi-l-Azím, lá iláha illá-Lláhu rabbu-sz-szamáwáti wa rabbu-l-ard wa rabbu-l-'arsi-l-karím - Nincs más jogosan imádható isten csak a Hatalmas és a Kegyes Allah! Nincs más jogosan imádható isten csak Allah, a hatalmas Trón Ura! Nincs más jogosan imádható isten csak Allah! Az egek Ura és a föld Ura! És a Kegyes Trón Ura!)

Kötelezően kell könyörögve Allahhoz fordulni fohásszal, ha csapások és szorongatott, nehéz helyzetek sújtják az embert.
A szorongatott nehéz helyzetben, ajánlott ezzel a fohásszal fohászkodni.
A Könyörületes Trónja, amely fölé emelkedett, Magasztos az Ő Fensége, az a legmagasabb teremtett dolog és a legnagyobb és mindentől hatalmasabb; a Próféta (Allah áldja meg és adjon neki örök üdvösséget) úgy írta le, hogy az (a Trón) "hatalmas" és "kegyes".
Az egek és a föld hangsúlyozott kiemelést kaptak, mivel azok a leghatalmasabb, szemmel megpillantható teremtett dolgok.
A Tibi azt mondta: ez a dicsőítés az "Úr" szó megemlítésével történik, hogy megfeleljen a nehéz helyzet elhárításának. Hiszen ez az Úrságból fakadó gondoskodásnak a része. Ebben megtalálható a tahlíl (Lá ilaha illa-Llahu), amely az egyistenhit (at-tawhíd) kinyilatkoztatása és ez a legfennköltebb dicsőítés. A Hatalmasság is említtetett, ami a képesség teljességére és tökéletességére utal. A kegyesség a tudásra utal; hiszen a tudatlan részéről nem tételezhető fel a kegyes türelem, engedékenység és a nagylelkűség, ám tudott dolog, hogy e két tulajdonság a odaadás jelzői közül valók.